Paul Renner & Semir Gerkhan (2016-)

Paul Renner & Semir Gerkhan (2016-)

Paul Renner & Semir Gerkhan (2016-)

A 2016-os tavaszi évad számtalan megválaszolatlan kérdést hordoz önmagában, ugyanis semmiképpen sem rajzolódik ki, hogy a készítőknek mi volt a célja ezzel a tavaszi szezonnal. Az évadot 2015 augusztusában kezdték el forgatni és nagyjából 2016 februárjában fejezték be. 
 
Gyakorlatilag az évadnak két használható epizódja született, az évadnyitó és az évadzáró tekintetében. A többiről sajnos csak éles kritikát lehet megfogalmazni végtére is esetenként rendkívül unalmassá válnak, voltaképpen már bosszantóvá, mivel a néző azt követően, hogy megint új színész érkezett a sorozatba, joggal várhatja el azoknak színvonalasságát. Ez pedig komoly bizonytalanságot sugall a készítők részéről pontosan, mint húsz évvel ez előtt, mert egyértelműen látszik, hogy nem tudják, milyen irányba mozdítsák el a sorozatot: a részekben megtalálható egy kis akció, thriller, humor, dráma, de mindenből csak egy kicsi. Az egyik oka az értelmetlenségnek ez lenne, mivelhogy az RTL konkrétan megfogalmazta milyeneknek kell lenniük az epizódoknak, annak ellenére, hogy semmit nem változtak, sőt rosszabbak lettek. Ráadásul a nézettségi statisztika kritikusan alacsony.
 
Változás a bevezető videóban (intro) történt: az egész korunk csúcstechnikájára helyeződik, mivel az ún. greenbox-al készült. A két főszereplő – ahogy azt már megszokhattuk – megjelenik benne, viszont ezúttal a mellékszereplők neveit is feltüntetik, ugyanakkor a jellegzetes narancssárga színt három év után visszaállították fehérre, ellenben meghagyták a betűstílust és a dőlt betűket. 
Az évadnyitó epizód valóban izgalmasra sikeredett, noha hihetetlenül lerövidítették az új társ háttértörténetét ellenben az elődjével. Az írók úgy döntöttek, hogy 1996. április 7-ére visszaemlékeznek, amikor Paul még kisfiú volt, jóllehet már akkoriban is élt benne a rendőr szellem, így segített Semirnek az általa üldözöttek megfékezésében. Végeredményben ezután kerülünk a jelenbe. A visszaemlékezésben elkövettek egy hibát: Semir amikor bejelenti a központnak, hogy elvesztette a keresett járművet, akkor Andrea nevét ejti ki, holott akkoriban sem a forgatásokon sem a képernyőn nem szerepelt még a nő. Mindazonáltal világos, hogy semmilyen háttértörténetet nem írtak az új szereplőnek és az évadnak, mert úgy vélték teljesen fölösleges, ha a forgalmazó vagy a néző nem értékeli azt (habár meglehetősen izgalmassá tette a részeket). Tehát háttértörténet nincs az évadban! 
 
Szintén az első részben megjelenik az autópálya-rendőrség korábbi vezetője Anna Engelhardt (Charlotte Schwab), akit azért hívtak el, hogy Semirt meglepjék vele, amiért már húsz éve dolgozik az autópályásoknál. A következő epizódot tulajdonképpen a Túszjárat (2001) és a Túszejtők (2007) epizódokból olvasztották össze, amelyben átszállítás alatt lévő rabok kiszabadulnak majd egy menetrend szerint közlekedő autóbuszt, valamint annak utasait túszul ejtik. Bonyolító tényező, hogy Paul unokahúga is a járművön utazik, ezért mindent megtesznek, hogy kiszabadítsák őket és a foglyokat. A további részekben a két rendőrnek végig kell nézniük egy kíméletlen motoros-gyilkosságot majd ebben az ügyben nyomozni. Kim Krüger (Katja Woywood) főnökasszony is szerepet kapott az évad közepe felé, akinek elrabolják az unokahúgát. Egyébként a lány egyszer már szerepelt a sorozatban Az ostrom (2010) című részben. Schrankmann államügyésznő is ebben az epizódban tér vissza hosszú időt követően (Dieter Bonrath ünnepségén sérült meg) és átveszi Krüger helyét, amíg személyesen érintett az ügyben. Még ugyanebben a részben stílusosan emlékeztek vissza a sorozat utóbbi főszereplőjére, Alex Brandtra (Vinzenz Kiefer), ugyanis Krüger az őrsről Alex egykori szolgálati járművével menekül el, ugyanazzal a színnel és rendszámmal ellátva. 
 
Talán mélypontja az évadnak az ezt követő rész, amiben egy fifikás csalót próbálnak meg leleplezni. Sajnos az évad vége felé napjaink égető gondját jelentő migrációnak finom árnyalata is belekerült az egyik részbe, elvégre Semir egy befogadó központból egy kisebb arab családot szállásol el a lakásukban, továbbá ennek előzményei, hogy az autópályán egy balesetet követően illegális bevándorlók menekültek el a helyszínről. 
 
A tavaszi évad lezárása már érdekesebbnek ugyanakkor valamiképpen színvonalasabbnak látszik: alapjában egy akció-thrillerre építették a történetet, ugyanis Semir átveszi a helyét Serdal Massadnak egy kegyetlen bérgyilkosét azért, hogy egy fogva tartott nőt kimenekítsenek. Azonban Semirnek emlékezetkiesése lesz miután beütötte a fejét illetve dulakodott az igazi megbízottal, ezért elhiszi magáról, hogy ő ténylegesen egy gyilkos, mellesleg a fejében keverednek az eseménysorozatok a jó és a rossz oldal pillanataiban. Az epizód végét továbbá legyengítették, kiváltképpen gyorsan lezárták, elkapkodták, bár egy dupla részes epizód bátran készülhetett volna belőle...
 
Az őszi évadról az első rendkívül előnyös pozitívum ami elmondható, hogy némiképpen kirajzolódott mi az irányvonal: a tavaszival ellentétben itt világosan látszik, hogy a Ben Jägerre (Tom Beck) megalkotott stílust hozták vissza a sorozatba. Ezzel az a baj, hogy egyrészt ezzel nem mutattak újat, másrészt időnként az erőltetett jelenetek bosszantóvá válnak. Ahogy az előző évadban ebben sincs háttértörténet, viszont a korábbi arcokból nem volt hiány, mivel az első részben ismét megjelent Anna Engelhardt (Charlotte Schwab), aki ezúttal nem azért érkezett, hogy kifejezze jókívánságát Semir huszadik szolgálati évfordulójára az autópálya-rendőrségnél, hanem a segítségét kérje: jelenleg a belügyminisztériumban dolgozik, csakhogy olyan információk jutottak a tudomására, amelyek a felettesei érdekeit komolyan sérthetik, ez okból megrendezik, hogy mentálisan nem beszámítható és egy pszichiátriai klinikára utalják be. 
 
A következő epizód, ami szintén kiemelhető az évadból az annak a lezárása, melyben váratlanul feltűnik az őrsön Semir legelső társa, Frank Stolte (Johannes Brandrup). A férfi úgy tűnik komoly bűncselekményt követett el ugyanakkor Semir hisz az ő ártatlanságában. Nagyon fontos kiemelni, hogy a rész végén Frank Stolte nem halt meg, azonban kísértetiesen emlékeztető jelenetetek voltak az André Fux (Mark Keller) visszatérésének utolsó pillanataiban (Féktelenül, 2013). Vélhetően azzal, hogy Frankot sikerült Semirnek visszahúznia a tátongó mélységből, valamint a jó oldalon láthattuk őt Andréval ellentétben, megpróbálták kiegyenlíteni a nézők csalódását. Habár, ami megtörtént azon már kétségtelen, hogy nem lehet változtatni, csak szépíteni... 
 
Tekintve, hogy Jenny Dorn (Katrin Heß) egy éve civil ruhás rendőrnővé vált egy új fiatal szereplőt mutattak be, aki nem más, mint Finn Bartels (Lion Wasczyk). A szerepe gyakorlatilag ugyanaz, mint ami Jenny-nek volt annak idején, tehát a nyomozás kisegítésére, továbbá kutatás a részletek után és annak jelentése, mindazonáltal egy epizódot neki szenteltek a szezonban. Az évad kifejezetten sok részt tartalmazott idén, mellesleg nem törekedtek az igényességre, mivelhogy gyakran átgondolatlan, elkapkodott jeleneteknek lehetünk tanúi, ráadásul az autós üldözéses megmozdulások továbbra is gyorsan le vannak tudva. Ennek átellenes pontjában mégis a látvány elemek vagy éppen a közelharci jelenetek gondosan ki lettek dolgozva. Az évad közepe nem érdemel ékesebb szót, gyakran ellaposodik, viszont néhol izgalmasabbá válik. A sorozatban jelenleg résztvevő szereplők szerepköreit teljes mértékben kiaknázták, vagyis aki mozgatható volt annak szerepet adtak az írók, melynek forgatására az év első negyedében került sor.
 

Tavasszal folytatás!